|
Kevés magyar internetezik és vásárol a web-en
Az elektronikus kereskedelem magyarországi cégeinek még várniuk kell a fellendülésre. Hiszen a felnőttek mindössze 15 százaléka használja egyáltalán a világhálót több-kevesebb gyakorisággal. Szemben Nyugat-Európával, ahol csaknem minden második felnőtt internetezik, legalább alkalmanként. De az EU-csatlakozásra váró Csehországban és Lengyelországban is magasabb az internetezők aránya, mint nálunk. Előbbiben 26, utóbbiban 18 százalék, a GfK Piackutató Intézet tizennégy országban végzett felmérése szerint. A megkérdezéseket 2001 májusában bonyolították le, a 14-69 éves lakosságot reprezentáló minta személyes megkérdezésével.A kevés hazai internetező közül csupán 8 százalék, azaz minden tizenkettedik vett valamit Interneten keresztül, fél év alatt. A magyarországi vásárlások felének értéke 12 500 és 49 000 forint közé esik. További jó egyharmadé pedig ennél is kevesebb, az idén májusban lebonyolított megkérdezések előtti hat hónap során.
Mint majdnem mindenütt, Magyarországon is CD-re jut a legtöbb online vásárlás. Erről nálunk az érintettek 61 százaléka számolt be. Utána a számítógépes szoftver és az élelmiszer következik, 29-29 százalékos, majd a belépőjegy rendezvényekre, 26 százalékos említéssel.
Ez a megoszlás sajátosan magyar, mivel eléggé eltér a többi vizsgált országtól. Például amíg CD-t nálunk az Internetes vásárlók közel kétharmada vett fél év alatt, addig Csehországban és Lengyelországban csak 45-45, Angliában pedig 44 százalék, a többiben pedig ennél is kisebb rész.
De Magyarországon kiemelkedően magas az élelmiszert Interneten beszerzők aránya. Ez a mutató ugyanis máshol mindenütt 20 százalék alatt marad. Az utánunk következő Franciaországban az Internetes vevők 17, Angliában 15, Lengyelországban pedig 11 százalék említi az élelmiszert. A többi országban tíz százaléknál is kevesebb.
A rendezvényekre szóló belépőjegy Internet-es beszerzése is nálunk a legelterjedtebb. A mi országunk után Dánia és Spanyolország következik 25 és 24 százalékkal. A többieknél azonban 20 százalék alatt marad az arány.
Szintén listavezetők a magyar Internetes vásárlók a számítógépes hardver-nél, 22 százalékkal. Ennél mindenütt alacsonyabb az arány.
A magyarországihoz képest viszont máshol elterjedtebb a könyv beszerzése a világháló révén, továbbá a banki és utazási szolgáltatások igénybe vétele
A GfK adatai alapján megállapítható, hogy a hagyományos kereskedelmi formák várhatóan még jó ideig megőrzik piaci pozíciókat, amelyeket az elektronikus kereskedelem belátható időn belül aligha lesz képes megrendíteni.
Annak ellenére, hogy az elektronikus kereskedelem forgalma továbbra is növekszik, és Európában idén várhatóan 50 százalékkal meghaladja a tavalyit. Azaz eléri a 15-18 milliárd US dollárt, szemben a tavalyi 10-12 milliárd US dollárral.
Az elektronikus kereskedelem megítélése
Ha az abszolút számokat nézzük, akkor Magyarország nem csak Nyugat-Európához képest marad el az Internet használatában, hanem az EU-csatlakozásra váró Csehországhoz és Lengyelországhoz viszonyítva is.
Csehországban ugyanis a felnőtt lakosság 28, Lengyelországban pedig 18 százaléka Internet-használó.
Az elektronikus kereskedelem forgalmára jellemző, hogy a lengyelek kevesebbet, a csehek pedig többet adtak ki árukért és szolgáltatásokért fél év alatt, mint magyarok.
Ahogyan a vizsgált országok többségében, úgy a legtöbb magyar számára az online vásárlás indoka a függetlenség a nyitvatartási időtől. További fontos vonzerő a vásárlás lehetősége az egész világból, valamint a szokásos boltokhoz képest olcsóbb ár.
A csehek többsége az online beszerzés kényelmes voltát helyezi első helyre. Náluk csak utána következik a nyitvatartási idő nélküli lehetőség. A harmadik legfontosabb tényező pedig a web-en való vásárlás gyorsasága Csehországban.
A lengyelek sorrendje hasonlít a magyarokéhoz.
Az online-kereskedelem megítélésében a magyarok számára inkább a negatívumok erősebbek. Legfontosabb szempont ugyanis, hogy az Internet használata drága. Utána következik a bizalmatlanság a kereskedők iránt, akik elkérik a személyes adatokat. Ugyanígy a hitelkártyára és a bankszámlára vonatkozó információk interneten való továbbítása szintén sokak számára aggályos.
A vélemények közül magyar specialitásnak tekinthető az internetezés költségének drágasága. Azt ugyanis más országokban is kétségek kísérik, hogy vásárláskor a vevők adataikat online továbbítsák a kereskedőknek vagy szolgáltatóknak. Személyes adataikkal kapcsolatban a magyaroknál is kétkedőbben a dánok és spanyolok. De a magyarokhoz képest mindegyik vizsgált nyugat-európai országban jobban aggódnak a hitelkártya és a bankszámla részleteinek világhálóra történő felvitele miatt.
Egy másik kérdésre válaszolva a magyarok közel fele semmilyen körülmények között nem járul hozzá, hogy internetes kereskedelmi cégek a vásárlási szokásaikra vonatkozó vagy személyes adataikat gyűjtsék. Ezzel azonban még így is az engedékenyebb kisebbséghez tartozunk a finnekkel, osztrákokkal, belgákkal és angolokkal együtt. Az összes többi vizsgált országban ugyanis a megkérdezettek többsége teljesen elzárkózik attól, hogy adatait gyűjtsék.
Úgy látszik, az adatvédelem megoldása lesz az elektronikus kereskedelem európai fejlesztésének egyik legfontosabb feladata.
Már csak azért is, mert az USA-ban egészen más a helyzet. Ott olcsó a szörfölés a web-en, a hitelkártyákat már régóta használják telefonon keresztül lebonyolított vásárlásokhoz. Sőt, sok amerikai szívesen átengedi adatait vállalatoknak, cserében néhány dolláros árengedményért.
Az internetes vásárlásokkal kapcsolatban esetleges rossz tapasztalatok nem jellemzők sem Magyarországon, sem másutt. A közép- és nyugat-európai átlagba simul bele az a magyar vélemény is, amely tart attól, hogy csak az Internetről ismert cégtől vásároljon árut vagy szolgáltatást. Ugyanígy az összképbe illik a magyaroknak az a felfogása, amely szerint biztosak abban, hogy a megrendelt áru szállítása problémamentes lesz.
Forrás: GfK Piackutató Intézet