Technika / Web / A böngésző

Linkajánló

A böngésző

Webböngészőnek vagy böngészőnek (angolul browser) nevezzük azon programokat, melyekkel az interneten található tartalmakat – legtöbbször weblapokat – lehet megtekinteni, illetve az Interneten át elérhető szolgáltatásokat használni.

Szabványok és protokollok

A webböngészők a webszerverekkel HTTP protokollon keresztül kommunikálnak. A HTTP segítségével a böngészők adatokat küldhetnek a webszervereknek, valamint weblapokat tölthetnek le róluk. A leggyakrabban használt HTTP szabvány a HTTP/1.1, melynek teljes leírása az RFC 2616 alatt található meg.

A lapokat a böngésző az URL segítségével találja meg, mely a lap címét jelöli. Az URL a címhez tartozó protokollal kezdődik, például a http: a HTTP protokoll jelölése. Sok böngésző több más protokollt is támogat, mint például az ftp: az FTP, a gopher: a Gopher, a https: pedig a HTTPS protokollhoz.

A weblaphoz tartozó fájl formátuma többnyire HTML, ez a HTTP protokollban a MIME tartalomtípus alatt van megadva. A legtöbb böngésző a HTML mellett támogat más formátumokat is, mint amilyen a JPEG, PNG és GIF képtípusok, valamint tovább bővíthető bennük a támogatott fájltípusok listája különböző beépülők használatával. A HTTP tartalom és az URL használatával a webfejlesztők képeket, animációkat, mozgóképeket és hangokat ágyazhatnak be vagy tehetnek elérhetővé a weblapokon.

A HTML a böngészőkkel eggyüt fejlődött, a "hivatalos" HTML-változatokat a W3C hagyta jóvá illetve készítette el. A böngészők sokfélesége és a cégek saját HTML módosításai kompatibilitási problémákhoz vezettek. A modern webböngészők (mint a Mozilla, Opera, Safari stb.) már pontosabban támogatják a HTML és XHTML szabványokat (a HTML 4.01-gyel kezdődően), melyekkel a weblapok azonosan kell megjelenjenek minden ilyen böngészőben. Az Internet Explorer jelenleg még nem támogatja tökéletesen a HTML 4.01 és XHTML 1.x szabványokat. Jelenleg sok weboldal már valamilyen könnyen kezelhető, azonnali eredményt szolgáltató, úgynevezett ALAKHŰ (WYSIWYG) szerkesztővel készült, mint amilyen a Macromedia Dreamweaver vagy Microsoft Frontpage, bár ezek sokszor nem szabványos HTML kódot készítenek, akadályozva a W3C munkáját a szabványok további fejlesztésében, különösen az XHTML és a CSS stíluslapok esetében.

Egyes böngészők olyan népszerű protokollokat is támogatnak, melyek nem kapcsolódnak szorosan a böngészéshez. Ilyenek például az IRC csevegő, a Usenet hírolvasó vagy a levelező kliens, melyekhez NNTP, SMTP, IMAP és POP protokollokat használják.

A modern böngészők kiegészítők révén képesek különböző programozási nyelveken írt kódokat, végrehajtani, ezáltal látványosabb tartalmat jeleníthetnek meg; ilyenek a Flash, Java, stb. nyelvek.

A legtöbb böngésző támogat valamilyen szkript nyelvet (JavaScript, VBScript, JScript...). Talán a JavaScript az egyik legelterjedtebb, de ennek is több változata létezik, és a megvalósítása függ a használt operációs rendszertől, böngészőtől, sőt böngészőverziótól.

Karakteres böngészők

A karakteres böngészők csak HTML és XML tartalmat tudnak értelmezni, rendelkeznek azonban megoldásokkal, hogy grafikákat - vagy egyéb nem szöveges tartalmakat - lementsenek illetve külső program segítségével megjelenítsenek. Egyes esetekben (pl. kutatómunkáknál) jelentősen gyorsabban használhatók, mint a grafikus böngészők általában, mert a grafikai elemeket nem - és így a reklámokat sem - tölti le. Ezekkel az eszözökkel vakok is viszonylag könnyedén böngészhetnek az Interneten, mert a sima szöveg könnyedén átalakítható, akár kimondott szavakká, vagy braille írássá. Ezek a böngészők minden elterjedtebb számítógéprendszeren megtalálhatóak.

  • ELinks
  • Links
  • Lynx
  • w3m

    Grafikus böngészők

    A grafikus böngészők használatának előfeltétele egy grafikus felület, GUI vagy egy grafikus operációs rendszer (pl: Mac OS, Unix vagy Linux és X11 kombinációja, OS/2, Microsoft Windows, stb). Ma ilyen típusú böngészőket használnak túlnyomó részben. Ezek az alkalmazások képeket, videókat, más alkalmazásokat (pl. Java) képesek önállóan, vagy úgynevezett beépülők (pluginok) segítségével megjeleníteni, futtatni. Egyes böngészők bővített funkciókkal is rendelkeznek, például levelezés, usenet, icq támogatással; ilyenek az Internet Explorer, Mozilla, Opera, stb. A legnépszerűbb grafikus böngészők a következők (2005-ben mért megoszlás %-ban. Ezek az adatok az adott weboldal témájától függően jelentősen eltérhetnek):

  • A Internet Explorer 6-os, 5-ös verziói (~81%)
  • Mozilla Firefox (~11%)
  • Opera (~3,5%)
  • Mozilla (~2%)
  • Netscape (~0,5%)
  • Amaya
  • Galeon
  • Konqueror
  • Safari
    Forrás: Ez a cikk a GNU Szabad Dokumentációs Licenc alá tartozik, a "Webböngésző" Wikipédia szócikk anyagából tartalmaz részletet.

  • © halmaz.hu