Tízből négy magyar érdeklődik a technikai fejlesztések iránt

A GfK Hungária Piackutató Intézet 2007 februárjában mintegy 1000 fő megkérdezésével történt kutatásának kérdései egyebek mellett azt is firtatták, vajon mennyire fogékony a hazai lakosság az újdonságok és technikai fejlesztések iránt, továbbá, hogy hogyan viszonyulnak a reklámokhoz. Tíz emberből közel négy (38 százalék) állítja, hogy érdeklődik az új irányzatok és fejlesztések iránt, és feltétlenül kipróbálja az új dolgokat. Ez a csoport nyolc évvel korábban is majdnem ugyanekkora arányt (39 százalék) képviselt. Közel ekkora arányt képviselnek 2007-ben az „óvatos” fogyasztók, akik nem érdeklődnek kimondottan az újdonságok iránt, és hagyják, hogy azokat mások próbálják ki először. E csoport aránya most 36 százalék, amely jelentős növekedés az 1999-es 30 százalékhoz képest. A legalacsonyabb arányt az a fogyasztói tábor képviseli, amely az újdonságok iránt nem érdeklődik, és ragaszkodnak a már kipróbált, jól bevált dolgokhoz. E „konzervatív” fogyasztói csoporthoz tartozik 2007-ben a magyarok 26 százaléka. 1999-ben még 31 százalékos arányt képviseltek, így csökkenésük kapcsán elmondható, hogy a magyarok az elmúlt évek során valamivel nyitottabbak lettek az újdonságokra.

Az újdonságokról a fogyasztók sokszor a reklámokból értesülnek. A GfK Hungária februári kutatása során a fogyasztók reklámokkal kapcsolatos állításokat értékeltek. Legnagyobb arányban (86 százalék) azzal az állítással értettek egyet, mely szerint a reklámoknak elsősorban informálniuk kellene, nem pedig befolyásolniuk. Hasonlóan magas arányban (75 százalék) értettek egyet azzal is, hogy manapság a reklám már az életünk része. A fogyasztók háromnegyede úgy véli, hogy a reklámok mindig túlzóak, így nem hihetőek. A válaszadók 67 százaléka ért egyet azzal az állítással, miszerint reklámozás nélkül a termékek olcsóbbak lennének.

Minden második megkérdezett szerint a reklámok összezavarják az embereket, akik így azt sem tudják, mit vásároljanak meg.

Legkevésbé azokkal az állításokkal értettek egyet a fogyasztók, amelyek a reklámok szórakoztató szerepét firtatták. A válaszok alapján csupán 32 százalék gondolja azt, hogy a reklámok változatosságot hoznak az életünkbe. Ez az arány nyolc, illetve négy évvel korábban még némiképp magasabb volt. A reklámot a megkérdezettek 30 százaléka tartja a szórakozás esztétikailag kellemes formájának, de csak 27 százalékuk szokta a reklámokban hallott dallamokat, szlogeneket dúdolni.