Technika / Otthon / Klímával komfortosabb a munkahely

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Klímával komfortosabb a munkahely

A korszerű irodaházak ma már elképzelhetetlenek klímaberendezés nélkül, de a régebbi épületekben is egyre gyakrabban keresik az ideális megoldást arra, hogy klímaberendezéseknek köszönhetően a zárt helyiségekben meghatározott hőfokot és páratartalmat érjenek el.

A rossznyelvek szerint az utóbbi években a klímaberendezések gyártói igencsak ügyesen lobbiztak az égi időjárás-felelősnél: ahogy ment fölfelé a hőmérő higanyszála, úgy szaporodtak megrendeléseik. Bár az idén nem tört ránk már május végén a kánikula, a közületek és magánemberek - készülve a forró nyári napokra - az idén is áldoztak arra, hogy kellemes, elviselhető hőmérsékletet teremtsenek környezetükben.

A globális felmelegedést igazoló szokatlanul magas hőmérsékletek esetén a hatékony munkavégzéshez szükséges komfortérzetet valóban csak azokon a helyeken tudják megteremteni, ahol klímaberendezés működik. A szakemberek viszont úgy tartják, hogy a normális, kontinentális időjárásban is érdemes gondoskodni a légkondicionálásról, még akkor is, ha hazánkban például általában csak három igazán meleg hónappal kell számolnunk. Vannak ugyanis olyan készülékek, amelyek nemcsak hűtenek, hanem fűtenek is. Ezek jó szolgálatot tehetnek a hűvös tavaszi és őszi hetekben is, amikor még nem kezdődik meg a központi vagy a távfűtés és a kellemes hőérzethez szükség van a helyiségek fölmelegítésére.

Bihari Péter és Pátrovics Zoltán, az egyik klímaberendezéseket forgalmazó és szervizelő cég munkatársai tapasztalják, hogy egyre több helyen ismerik föl a klimatizálás előnyeit. Az, hogy milyen berendezést érdemes fölszereltetni, az több tényezőtől is függ. Számításba kell venni, hogy mekkora a helyiség nagysága, milyen tájolású, azaz mikor kap napot, hány ablak van rajta. Meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen az épület szigetelése, mert ha ez nem megfelelő, lényegesen nagyobb teljesítményű készülékre van szükség a megfelelő hatásfok eléréséhez.

A régi épületeknél gyakran gondot okoz, hogy a berendezések úgynevezett kültéri egységét nem engedik fölszerelni, mert rontaná a városképet. Természetesen ilyen esetekben sem kell lemondani a légkondicionálásról, egy házban mindig lehet olyan részeket találni - például a tetőn -, ahol elhelyezhetők az egységek. Igaz, hogy a szerelés körülményesebb, a költségek megnövekedhetnek emiatt. Figyelembe kell venni azt is, hogy a régebbi épületekben az igazán korszerűnek számító klímákat utólag már nagyon nehéz fölszerelni, ezeket az új irodaházakban alkalmazzák, ahol eleve beépítik a légcsatornákat, a folyadékhűtő rendszereket. A leggyakrabban álmennyezetbe rejtik a berendezéseket, így nem rontják a látványt. Különösen fontos ez olyan helyeken, ahol nagy az ügyfélforgalom és számítanak a külsőségek.

Néhány tudnivaló a klímaberendezésekről:

  • Ma már pollenszűrő szerelhető a készülékekbe. Az allergiás légúti betegségek terjedésével ajánlatos ezeket a berendezéseket előnyben részesíteni és gondoskodni megfelelő karbantartásukról. A pollenszűrők moshatók, ezt a műveletet azonban szakszervizzel érdemes elvégeztetni, legalább félévente.
  • A rendszeres karbantartás megnöveli a készülékek élettartamát.
  • A korszerű klímáknál nem kell tartani az úgynevezett kondenzvíz csöpögésétől, el tudják vezetni úgy, hogy nem szennyezi a környezetet.
  • A készülékekben termosztát van, távvezérlővel lehet beállítani a megfelelő hőfokot.
    # Sokan tartanak attól, hogy ha klimatizált helyiségben dolgoznak, gyakrabban meghűlnek nyáron is, mert szervezetük rosszul reagál a hőmérséklet-ingadozásra. Ennek elkerülésére a készüléket a külső hőmérsékletnél 7-8, maximum 10 fokkal hűvösebbre állítsuk.
  • Fontos, hogy a klímaberendezés jól beszabályozott legyen, mind a légmennyiség, mind a légsebesség tekintetében. Így nem fordulhat elő, hogy a "huzat" az erősebb légmozgásra érzékenyeknek gondot okozzon.
  • A korszerű berendezések zajszintje is szabályozható, a szupercsöndes ventilátorok beállíthatók úgy, hogy szinte nem is hallható a klíma működése a helyiségben.
  • Szellőztetésre, friss levegőre a klimatizált helyiségekben is szükség van. Ennek idejére a berendezést ki kell kapcsolni.
  • A klímát nem kell állandóan járatni, energiát takaríthatunk meg, ha időről időre - amikor beállt a kívánt hőmérséklet - kikapcsoljuk.

    Légionáriusbetegség?

    A légkondicionálás ellenzői gyakran érvelnek azzal, hogy az úgynevezett légiósbetegséget a klímaberendezés okozza. Mint ismeretes, 1976-ban az Egyesült Államokban a veteránok nagygyűlést tartottak egy philadelphiai szállodában és körükben tömeges megbetegedések történtek. A vizsgálatok megállapították, hogy nem az "öreg harcosok" hoztak magukkal a világ valamelyik tájáról ismeretlen kórt, hanem a klímaberendezésekben megtalálható legionella pneumophília baktérium okozta a bajt. Állítólag hazánkban körülbelül nyolcvan alkalommal fordult már elő ilyen megbetegedés. A szakemberek szerint nem csupán a klíma okozhatja, előfordulhat a zuhanyozókban is a baktériumok elszaporodása. A megoldás a higiénia, a kellő tisztaság. A vízhűtéses rendszerű légkondicionáló berendezések esetében léteznek olyan tisztítószerek, amelyek megölik a baktériumokat. A tisztítást érdemes negyedévenként elvégeztetni.

    Parlamenti klíma

    A magyar Parlament páratlan szépségű épülete nem csupán a véget nem érő rekonstrukciójával kerülhetne a Guinness rekordok könyvébe, hanem légkondicionáló rendszerével is. Az építők már a 19. század végén, 20. század elején a maga nemében egyedülálló megoldást találtak az épület hűtésére: légaknák és szívóberendezések gondoskodtak a levegő cserélődéséről. Polyák László, az Országház műszaki igazgatója elmondta: az épület akkoriban a mai Kossuth téren is megtalálható szellőzőkutakból kapta a friss levegőt. A meleg napokon még azzal is fokozták a hűtést, hogy a szellőzőnyílásokba jeget szórtak. A szellőzőkutak máig megtalálhatók, a rendszer tulajdonképpen a 21. században is működik, csakhogy most már az alagsorban meglévő klímaberendezések segítik a korábban megépült légcsatornákon át, hogy a kupolában, az üléstermekben mindig kellően temperált legyen a levegő. Egyébként az Országházban valósult meg Közép-Európa első távfűtése is, tekintettel arra, hogy a kazánok az épületen kívül helyezkednek el.

    Szerző: B. K.
    Forrás: Modern Titkárnő

© halmaz.hu